Első virágok a Bükkben

Miért virágzik ilyen korán a hóvirág? Gyerekkoromban gyakran elmélkedtem ezen, hogy ez a gyönyörű, tiszta virág, miért ebben a nagy hidegben, éppen azután virágzik, hogy elolvadt a hó. A Mecsek déli lejtőjén, a Dráva menti erdős réteken tengernyi hóvirág között sétálhattam akkor még, mára védett lett ez a növény.

Amikor a tél lassan átfordul kikeletbe, eltűnik a hó, a tavaly lehullott lombkorona, megindul az élet az erdők talaján. A korai virágok még a fák, bokrok leveleinek megjelenése előtt kihasználják a kora tavaszi aspektust, mielőtt beárnyékolná őket a buja növényzet.

A hóvirág is azok közé a geofiton fajok közé tartozik, amelyek aktív életszakaszuk csúcsát kora tavasszal, az állandó fagyok elmúltával élik, mire kisarjadnak a fák új levelei, már el is virágoztak.

A paradicsomból kiűzött ember vigasza

A törékeny fehér virágot számtalan, kifejező névvel illeték, latin neve hófehér tejvirágot jelent, árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág él a nép ajkán ez a szép kis virág. A keresztény legenda szerint a paradicsomból kiűzött embert vigasztalta látványával a hóvirág, de hasonló asszociációban találkozhatunk vele a görög mitológiában, ha belegondolunk minket is reménnyel, energiával tölt el, a sivár és sötét telet követően üdítő megpillantani az erdő mélyén egy-egy virágzó hóvirágcsoportot.

A Bükk déli lejtőjén sok-sok helyen – Noszvaj környékén is – virágzik az elkövetkezendő hetek során a hóvirág. Csak a szemünket gyönyörködtethetjük vele, de otthonunkat nem, hiszen az ember szorgos tevékenységének köszönhetően tíz éve védett növénnyé nyilvánították a hóvirágot. Egy kora tavaszi erdei séta során nem csak a hóvirágra, de a madarakra is érdemes figyelmet fordítani. Legközelebb a Bükk leghíresebb tollasairól mesélünk.