Igen! Ha ősz, akkor üde, friss szőlőszemek, testes vörösbor, lakomák, színes táj és szerelem! Ezt kínálja Noszvaj, erre a gyönyörű évszakra.

Nem túlzás, ezen a vidéken ezer éve terem szőlő és már a XI. században nagy szerepe volt a
szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. I. István által alapított egri püspökségnek
köszönhető, hogy lendületet vett a borkereskedelem, majd a tatárjárás időszakát követően, a
vallon betelepülés hozta el a francia művelési módot és a fahordós érlelést. A török hódoltság
ész egri vár elesése ugyan visszavetette a borkészítést, de a törökök elől menekülő rácok újabb
szőlőfajtát, a kadarkát hoztak magukkal és a vörösbort, ami meghonosodott a vidéken. Korábban
fehérbort készítettek csak a ezen a területen.

Az első borospincéket, a környéken található puha, könnyen formálható riolittufa hegyoldalakban
alakították ki az egyház számára. Itt tárolták a dézsmát – egyházi adót, ami a szertartásokhoz
nélkülözhetetlen bor volt -, a legrégebbi pincék a XVII-XVIII. századból valók a környéken.
Csókás, Kőkötő, Tekenőhát, Nyilas-már, Nagyfai – a noszvaji szőlőhegyek elnevezései, amelyek a
töröktől való hódoltság utáni terület visszafoglalás után kapták a nevüket.

Egy katasztrófának köszönhetjük a Bikavért

1886-ig a szőlőtermesztés és borkereskedelem meredeken ívelt felfelé a környéken, gazdagítva nem
csak a környéket, de az ott élőket is. Az említett évben azonban a filoxéria elpusztította a
szőlők nagy részét. A katasztrófát követően 1911-ig tartott a szőlőrekonstrukció, és a kiemelt
szerepet kapott medoc noir, amiből az Egri Bikavér készül – ekkor került a vidékre, más
különleges társával együtt: a nagyburgundi, a kékfrankos, a kékoportó, a cabernet sauvignon, a
cabernet franc és a merlot, sőt a nagyrészt festőborként használt othello fajta is. A II.
világháborút követő állami gazdálkodás romboló tevékenysége hamar az egri bor hírének
elvesztéséhez vezetett. Mivel a cél nem a minőség, hanem a minél nagyon volumen előállítása
volt, ezért a szőlő nagyüzemi keretek között kezdték termelni és a bort hasonlóan gyártani, a
fahordós érlelést felváltotta az acél és a beton. Ebből következően egy gyakran keserű, savanyú,
fanyar, nyers csersavas borlé volt, ami a palackokba került és a korabeli propaganda leginkább
“férfias” bornak nevezte, holott minősíthetetlen volt borként. A minőségi borkultúra a
rendszerváltást követően vált igénnyé újra. a nagy állami borkombinát mellett több száz közepes
és kis borászatot alapítottak, és megjelent néhány úgynevezett csúcsborászat is. Ezek látványos
fejlődésével javult a borvidék borainak minősége és megítélése. A 90-es évek végére jelentősen
nőttek a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a merlot fajták ültetvényei, nagyobb területen
jelentek meg a pinot noir és syrah fajták.

Megihlet a vörösbor

Rengeteg olyan szépirodalmi alkotás készült, melyben a bor, mint vágykeltő volt jelen. Nem is
kérdés, ha igazán nagy szerelemről van szó, akkor vörösbor van a pohárban. A Noszvajra érkező
pároknak – amellett, hogy a szerelmeseknek szóló ajánlatunkban, az afrodiziákumok között ott a
vörösbor is – mindig ajánljuk, hogy látogassanak el az ország egyik leghíresebb pincéjébe a
Thummemer borászatba, ahol számos minőségi nedűt kóstolhatnak végig és mámoros hangulatban
sétálhatnak vissza az erdőszéli kulcsos házba, hogy önfeledt romantikázásba merüljenek el. 😉