Egy lelkes Cserépfalu történetét kutató, amatőr népművelő blogján keresztül, annyi érdekességet fedeztünk fel a szomszéd kis falu történetiségében, hogy a Noszvaj 981-be érkezőknek mindenképpen ajánljuk, hogy menjenek és szívják magukba Cserépfalu és a környék varázslatos történelmét, nézzék meg őseink közeli és távoli múltjának lenyomatát és hallgassák meg az ott élők anekdotáit, mert amit itt találnak, sehol máshol nem lelhető fel az országban.
Bár a falu írott történelme csak az 1196-os évben kezdődött, régészeti leletek, a közelben található Suba-lyuk bizonyítékai alapján, már több tízezer évvel ezelőtt is éltek a környéken emberek. Az 1932-ben feltárt neandervölgyi ember barlangja, ma is sok kíváncsiskodót vonz, hiszen közel 70 ezer éves emberi történelmet rejtenek. Ez a védett természeti érték, Suba Mihály betyárról kapta a nevét, aki a legenda szerint itt bújt meg az őt kergető hatóságok elől.
Ha már elzarándokoltunk neandervölgyi őseink emlékhelyéhez, nem messze – Cserépfalutól és Noszvaj 981-től is kb. öt kilométerre északnyugat felé – fekszik Odorvár, amely egy az 1200-as években, a tatárjárás utáni időkben, Hódor-völgy védelmére épült erőd. Egyes elképzelések szerint ez volt a már rég az enyészetté vált Cserépvár elővára, sőt annak pusztulása után a XVIII. századtól kezdve átvette a szerepét.
Állítólag Cserépvárnak semmi köze Cserépfaluhoz, annak ellenére, hogy “vezetéknevük” és közelségük alapján azt hihetnénk, hogy a faluhoz tartozó várról van szó. A falu alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, a község a nevét tőle örökölte. Latin és francia eredetű községnevekből rájöhetünk, hogy valaha kedvelt vidéke volt ez az európai uraságnak.
Itt van egy “kisamerika”
Cserépfalunak nem csak a régi, de az újkori történelme is számos érdekességet tartogat. A “Kisamerika” nevet viselő, Cserépfalu melletti területet az elszegényedő helyiek vették birtokukba a nagy gazdasági világválság idején, az 1920-as években. Az elnevezés egyfajta gúnynév, ami arra utal, hogy míg a tehetős cserépiek Amerikában kezdtek új életet, addig a szegények, csak a falu határában lévő elhagyott kőbánya tufafalába költöztek.
Az újkori történelemhez tartozó sötét foltok, amelyek még megfejtésre várnak: Cserépfalu II. világháború idején deportált zsidó lakossága körüli titokzatosság, a falu kommunista érában történő elnéptelenedése és még a 1975-ben is lakott barlanglakások falai között élők emlékezete.
A XXI. századi kézműves falu
“A falu utcáin számos eredeti állapotú, tornácos parasztházban gyönyörködhetünk. A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban.” – írja Cserépfalu honlapja. Online is benézhetünk a házba, hála Virág László fotóinak.
A XXI. századi falusi birtok mindennapjait is megismerhetjuk a faluban, Berezdi sajtkonyha, Rudinszky Tamás vezetésével bepillantást enged egy kecsketartó, vidéki birtokos és sajtkészítő életébe. “Kialakítottunk egy minden igényt kielégítő és minden előírásnak megfelelő, kézműves technologiára alapuló sajtkonyhát. Azért választottuk a kézműves módot, mert úgy gondoljuk, hogy azokat az értékeket, melyeket mi képviselünk talán így tudjuk legjobban visszaadni, megmutatni a minket meglátogató, sajtjainkat fogyasztó vendégeinknek. Elsősorban szeretnénk megmutatni egy „ falusi birtok ” mindennapjait. Szeretnénk felhívni az itt , falun élők figyelmét is arra, hogy a kétkezi munka nem szégyen, az állatokkal való foglalkozás, állattenyésztés nem szégyellni való munka, hanem értékteremtő, megélhetést biztosító foglalkozás.”
Cserépfalu közvetlen közelében találhatóak a híres és titokzatos Kaptárkövek is, melyeknek a legendájáról korábban már meséltünk nektek, semmiképpen ne hagyjátok ki ezeknek a meglátogatását, ha a környékre érkeztek.
Ha tetszett a poszt, kövess minket a Facebookon, hogy minden új történetről értesülj!