Varázslatos rituálék vagy korabeli méhészet?

Felderítettük a kaptárköveket övező legendát, szerinted mi történhetett ezeknél a furcsa építményeknél a Bükkben?


Kaptárkövek

A bükkaljai sziklaalakzatokat, kúp alakú kőtornyokat, melyek oldalaiba kis fülkéket, mélyedéseket faragtak számos legenda övezi. A köznyelv kaptárköveknek nevezi ezeket a természetes képződményeket, amiket az ember történelme során kihasznált, hol vallási rituálék alkalmával, hol pedig mezőgazdasági tevékenységek során. Amikor először láttam ezeket a köveket, úgy éreztem magam, mint egy Tolkien mesében.

Az első kérdés, ami felötlött bennem, hogy a 10-15 méteres kőzetbe a őseink technikájával, hogyan tudtak ilyen viszonylag nagy mélyedéseket vájni? Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Történészek szerint, ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A Bükkalján jelenleg 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig 479 fülkét számolhatunk össze, Van olyan kúpképződmény, amibe 117 “vakablakot” véstek.

Vulkánok, jégkorszak és a riolittufa

A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló tűzhányó tevékenység és a jégkorszak alakította ki. Képzeljétek el, hogy 10 millió évvel ezelőtt (persze lehet, hogy 23 vagy “csak” 5 millió éve, a miocén földtörténeti korban), Noszvaj környékén heves tűzhányók lövelték ki a lávát a környékre, majd a jégkorszak, az olvadás utáni folyóvizek eróziója kialakította a Bükk különleges kúpjait, már ez eleve lenyűgöző a mai kor emberének. Ez a vulkanikus kőzet különösen könnyen alakítható, porózus, laza szerkezetű kőzet, így ezek a különleges természeti képződmények lehetővé tették, hogy évezredeken át használják az emberek.

Varázslat vagy méhészet?

Ezek az egyedi földtani és természeti képződmények érdekes kultúrtörténeti emlékek is egyben. Számos legenda él, hogy a kaptárkövek fülkéinek mi volt a rendeltetésük, de még a tudományos felvetések is eltérnek egymástól. A korukat tekintve sincs megegyezés, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy már a IV. században használatosak voltak ezek a kőtömbök, de a legtöbb bizonyíték a XI-XIV. századból valók. A környék barlanglakásaival pincéivel egyidőben jelentek meg a kaptárköveken a mélyedések, de az nem tisztázott, hogy milyen okokból. Több kutató és az Eger környékén megőrzött hagyománykincs szerint is István korabeli pogánylázadás szakrális helye volt minden egyes kaptárkő, ahova az elesett vezérek hamvait helyezték el. Mivel a legújabb kutatások során áldozati tárgyakat találtak ezen kaptárkövek többjénél is, azt feltételezik, hogy a magyarok ősi hitvilágához kötődő szakrális helyek voltak ezek. Egy kevésbé misztikus vélekedés szerint a késő középkorban egy méhészettel foglalkozó bolgár törzs menekült a Bükkbe és ők alakították ki méhkaptárnak a vájatokat. Ez a felvetés azért kétséges, mert a fülkék tájolása méhészeti szempontból nem jó irányúak, bár találtak méhviasz nyomokat a köveknél.

Fotózd le a kaptárköveket!

Ha mostanában látogattok Noszvajra és felderítitek a kaptárköveket – mesebeli kulcsosházunk közelében is található jó néhány -, érdemes előtte megnéznetek egy fotópályázat képeit, amit a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület hirdetett meg, Nézzétek meg a már beérkezett fotókat, lenyűgöző minden kőképződmény!

Kaptárkövek Noszvaj környékén

Kaptárkövek