Nem viccelünk! A múltkori kaptárkövek utáni kutatásunk során felfedeztük, hogy abból az őstörténeti korszakból, amikor a vulkanikus tevékenységek és a víz óriási ereje kialakította a Bükkalja felszínét, maradtak itt növények, nem csupán elszenesedett, kovásodott formában, hanem 8 millió éves korukhoz képest egészen ép állapotú fák, amelyeken még az évgyűrűik is láthatóak.
Hihetetlen, hogy ebből a több millió évvel ezelőtti korból (a miocén 20-5 millió évvel ezelőtt volt) 2007-ben, a bükkábrányi lignitbányában mocsárciprus csoportot fedeztek fel. Ez az egyedülálló, tizenkettő tagot számláló facsoport lelet alig 30 kilométerre található Noszvajtól. Bár ma is élnek mocsárciprusok, de a bükkábrányiak már egy kihalt faj példányai, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek az eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak. A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek, a felső miocén korban (11,6-5,3 millió évvel ezelőtt) álltak ezen a helyen, amit akkor a Pannon-tó vízterülete borított, peremét pedig mocsaras részek tarkították. A mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkező óriási homokréteg, amit akár hatalmas homokvihar is okozhatott. A ciprusfákat hatméternyi homok borította be, és bár a fölöttük lévő részek elpusztultak, a fatörzsek épen megmaradtak. A miskolci Herman Ottó Múzeum “Pannon tenger” múzeumi részlegében állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás van, amely az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsárciprus-erdő és kora címet kapta a teljes miocén földtörténeti korral foglalkozik.
Bükk- és tölgyóriások vannak jelen ma is az ősi hegységben, kulcsosházunktól nem messze is található egy faóriás, ami Magyarország egyik legnagyobb kocsányos tölgye, törzsének átmérője már meghaladta a hat métert. Ha a Noszvaj 981-től elsétálunk a Kánya-patak kis falusi tóba torkolló partjáig, könnyedén meg is találjuk ezt az óriástölgyet.
Bércre hág, völgybe száll
Bükk az Északnyugati-Kárpátok legdélibb, hazánk területén “maradt” részének, az Észak-magyarországi-középhegységnek legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja. Bár a Bükk legkiemelkedőbb tetőinek magassága sem éri el az 1000 métert (Istállós-kő is csak 959 méter), ötven bérce emelkedik 900 méter fölé. Kirándulni, túrázni sehol nincs tökéletesebb hely Magyarországon, apró, tiszta levegőjű falvak, természeti kincsek, őstörténeti leletek várnak felfedezésre minden Noszvajra látogatót.
Barangolásaink leiratát folytatjuk, hogy minél többen megismerkedhessenek Noszvajt övező gyönyörű, rabul ejtő vidékkel.
Oszd meg te is Noszvaj 981 Naplóját, hogy senki előtt ne maradjon titokban ez a rejtett kincsesbánya, amit a Bükkalja rejt!